Kurkuma

Genetikai vizsgálatok megmutatták, hogy a béta-amyloid (Aβ), alfa-synuclein és más, un. prion-szerű fehérjék térszerkezeti hibáiból adódó összetapadás olyan népbetegségek okozói, mint az Alzheimer- és a Parkinson-kór, a 2-es típusú cukorbetegség, az időskori makula degeneráció okozta vakság. Továbbá, az egész keringési rendszert érintő érelmeszesedés is ide sorolható, mint kóros fehérje csomósodással járó betegség (Deng, Tarassishin, Kallhoff, Peethumnongsin, Wu, et al. 2006; Noda-Saita, Yoneyama, Shitaka, Hirai, Terai, et al. 2006).

A kóros térszerkezetű fehérje csomók által okozott, gyűjtőnéven plakk-betegségek (A: plakk az agyban, B: béta-amyloid plakk/"hajtű" számítógépes modell), ma még nem gyógyíthatóak, annak ellenére, hogy egyre pontosabban, molekuláris, sejtbiológia szinten közelítünk e kór okozójához. A plakk-betegségek egyik problematikus sajátsága az alattomosságuk, az évekig tartó tünetmentesség. A felismerést követően viszont a beteg állapotában előbb lassú, majd egyre gyorsuló romlás tapasztalható az idegrendszer és az agyműködés területén. E betegségeknél a neurológus által javallható tüneti kezelés alig, vagy egyáltalán nem segít a rendelkezésre álló gyógyszerek hatástalansága miatt. Így, a kutatók számára máig nagy kihívás új terápiák keresése. Az ok-okozati megközelítésben az egyik reményt keltő lehetőség a prion-szerű fehérjék térszerkezeti hibáinak, az összetapadás a csomósodás hosszútávú megelőzése vagy a már kialakulóban lévő plakkok folyamatos feloldása biztosíthatja (Garcia-Alloza, Borrelli, Rozkalne, Hyman, and Bacskai 2007).

A megelőzésben és a plakkok oldásában egyik legreménykeltőbb keleti fűszer, és egyben gyógyító növény a kurkuma, különösen a gumókban felhalmozódó curcumin hatóanyag (Baum, Lam, Cheung, Kwok, Lui, et al. 2008; Belkacemi, Doggui, Dao, and Ramassamy 2011; Garcia-Alloza, Borrelli, Rozkalne, Hyman, and Bacskai 2007). Valójában több népegészségügyi felmérés kimutatta, hogy a szinte minden ételében kurkumát fogyasztó indiai népességben jóval kisebb, mintegy 1/5-e az Alzheimer előfordulásának valószínűsége, mint az USA-ban már generációkkal ezelőtt bevándorolt indiaiakéban (Chandra, Pandav, Dodge, Johnston, Belle, et al. 2001).

Plakk-betegségekre jelenleg nincs gyógyszer a láthatáron sem. A plakk-betegségek járványszerűen terjednek (egyre növekszik azon betegek száma, akik alacsony (20-25), vagy közepes (25-29) pontot érnek el a mini-mental-score teszten). Ennek ellenére jelenleg nincs gyógyszeres megoldás sem a gyógyítására, sem a megelőzésre. Pedig a következő fehérjékről már tudjuk, hogy plakkokat alkothatnak: az amyloid-β Alzheimer kórban, az α-synuclein Parkinson kórban és amylin/Islet Amyloid Polypeptid (IAPP) a 2-es típusú cukorbetegségben idézi elő a tüneteket.

Az a jelenség, hogy ezek a fehérjék amyloid plakkot hoznak létre az agyban, vagy a hasnyál-mirigyben régóta ismert. Egy napjainkban kidolgozott un. "amyloid kaszkád hipotézis" (Golde, Schneider, and Koo 2011; Karran, Mercken, and Strooper) szerint a plakk betegségek megelőzhetőek, ezért hosszú távon hasznosabb lenne, ha a szakemberek nem a gyógyításra, hanem a megelőzésre fektetnék a hangsúlyt.

A plakk-bontó vezérmolekulákat ott fedeztük fel, ahol eddig senki sem kereste.

Gyulladásért felelős vezérmolekulák kiszűrése közben fedezte fel kutatócsoportunk azokat az un. plakk-bontó kismolekulákat, amelyek beta-amyloid (Aβ1-42) plakk kötési esszével kimutathatóak voltak. Ezután a legjobb vezérmolekulákat tartalmazó növényi porokból összeállított keveréket transzgenikus-módon Aβ1-42 Alzheimer-kór plakkot kifejlesztő egerekben teszteltük. Már 3 hónap etetést követően jelentős plakk-bontást/kiürülést figyeltünk meg az egerek agyában. A kísérletet a plakkoldó vezérmolekulákat tartalmazó növényi keverékkel dúsított táppal juttattuk be az egerek szervezetébe, míg a szintén Alzheimer plakkot kifejlesztő kontroll csoport normál tápot kapott és bennük a plakkok 3 hónap alatt tovább szaporodtak.

A plakkbontó mechanizmust is megfejtettük (Oláh, Pecze, Kocsis and Viskolcz, 2020).

A kurkumában található curcumin csökkenti az amiloid plakkok méretét és számát (3. ábra). 

APPswe/PS1dE9 kísérleti egerek hosszanti agymetszetei kezelés előtt (A), és után (B). A fehér nyilak a 7 napos kezelés hatására lecsökkent méretű illetve a korábban leképezett plakkok "hűlt helyét" mutatják (Garcia-Alloza, Borrelli, Rozkalne, Hyman, and Bacskai 2007). 

Szakirodalom

Baum, L., C. W. Lam, S. K. Cheung, T. Kwok, V. Lui, J. Tsoh, L. Lam, V. Leung, E. Hui, C. Ng, J. Woo, H. F. Chiu, W. B. Goggins, B. C. Zee, K. F. Cheng, C. Y. Fong, A. Wong, H. Mok, M. S. Chow, P. C. Ho, S. P. Ip, C. S. Ho, X. W. Yu, C. Y. Lai, M. H. Chan, S. Szeto, I. H. Chan, and V. Mok (2008) Six-month randomized, placebo-controlled, double-blind, pilot clinical trial of curcumin in patients with Alzheimer disease. J Clin Psychopharmacol 28: 110-3.

Belkacemi, A., S. Doggui, L. Dao, and C. Ramassamy (2011) Challenges associated with curcumin therapy in Alzheimer disease. Expert Rev Mol Med 13: e34.

Chandra, V., R. Pandav, H. H. Dodge, J. M. Johnston, S. H. Belle, S. T. DeKosky, and M. Ganguli (2001) Incidence of Alzheimer's disease in a rural community in India: the Indo-US study. Neurology 57: 985-9.

Deng, Y., L. Tarassishin, V. Kallhoff, E. Peethumnongsin, L. Wu, Y. M. Li, and H. Zheng (2006) Deletion of presenilin 1 hydrophilic loop sequence leads to impaired gamma-secretase activity and exacerbated amyloid pathology. J Neurosci 26: 3845-54.

Garcia-Alloza, M., L. A. Borrelli, A. Rozkalne, B. T. Hyman, and B. J. Bacskai (2007) Curcumin labels amyloid pathology in vivo, disrupts existing plaques, and partially restores distorted neurites in an Alzheimer mouse model. J Neurochem 102: 1095-104.

Golde, T. E., L. S. Schneider, and E. H. Koo (2011) Anti-abeta therapeutics in Alzheimer's disease: the need for a paradigm shift. Neuron 69: 203-13.

Karran, E., M. Mercken, and B. D. Strooper (2013) The amyloid cascade hypothesis for Alzheimer's disease: an appraisal for the development of therapeutics. Nat Rev Drug Discov 10: 698-712.

Noda-Saita, K., A. Yoneyama, Y. Shitaka, Y. Hirai, K. Terai, J. Wu, T. Takeda, K. Hyodo, N. Osakabe, T. Yamaguchi, and M. Okada (2006) Quantitative analysis of amyloid plaques in a mouse model of Alzheimer's disease by phase-contrast X-ray computed tomography. Neuroscience 138: 1205-13.

Olah, Z., L. Pecze, E. Kocsis, and B. Viskolcz (2020) A "keto-enol" plaque buster mechanism to diminish Alzheimer's β -Amyloid burden. Biochem and Biophys Res. Comm. 532: 82-87. https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0006291X20314753?via%3Dihub