Bodza

"A nép szíveli a bodzát, mert igénytelen, mint ő maga, és ha haszon nincs is belőle, gondot se kell rá viselni. Az erdőszélben tanyák vannak, és rendesen minden tanya körül ott kujtorog a bodza, mint a legprimitívebb díszfa. Hívni se kell, megtelepszik magától, és mindenütt jól érzi magát, ahol embert érez.? Senki sem látott még bodzát, amelyik csak egy bogyót termett volna. Millió bogyót terem, és abban hárommillió mag van. Szóval megvan benne a jó szándék, hogy egy nagy bodzáskertté változtassa a világot kelettől nyugatig." (Móra Ferenc: Georgikon) 

A bodza, latinul Sambucus nigra, kedveli az éghajlatot a Kárpát-medencében, és a madarak terjesztik a magját Európa naposabb részein. Érett bogyóinak köztudottan magas az anthocyanin, flavonoid, és más polyphenol tartalma, amely hozzájárul a bodza színes hatóanyagainak erős antioxidációs védőhatásához. Az anthocyan és más fenolok bizonyítottan hatnak a gyulladásgátlásban és az immunrendszer virusölő képességének növelésében (Thole, Kraft, Sueiro, Kang, Gills, et al. 2006; Youdim, Martin, and Joseph 2000), amint azt klinikai kipróbálások is megerősítik (Jing, Bomser, Schwartz, He, Magnuson, et al. 2008; Wu, Cao, and Prior 2002; Zakay-Rones, Thom, Wollan, and Wadstein 2004).

A népgyógyászatban évszázadok óta a megfázások és arcüreggyulladások kezelésére használták. Újabban influenza és herpes simplex vírusölő képességét bizonyították egy klinikai kísérletben. Több táplálékban fellelhető hatóanyag javíthatja az immunrendszer hatékonyságát baktérium ölő képességét, de ennek ellenére a hatásmechanizmusát csak korlátozottan ismerjük (Gonzalez-Molina, Girones-Vilaplana, Mena, Moreno, and Garcia-Viguera 2012). Dendritikus sejtekben a gram-negatív baktériumok, mint az Escherichia coli a gyulladáskeltő cytokinek termelődését serkenti, míg a gram-pozitív Lactobacillus acidophilus az interferon (IFN)-béta bő termelődését indítja be (Frokiaer, Henningsen, Metzdorff, Weiss, Roller, et al. 2012). Ezért influenza szezonban klinikai körülmények között, átlag 4 nappal korábban, mint ahogy a járvány kitört volna bodzalevet itattak a vizsgálatra jelentkezőkkel. Akik kaptak az italból azok között lényegesen kevesebb volt a járvány kitörése után a gyógyszerre szorulók száma, mint az a páciens csoport, akiknek placebo italt adtak (Krawitz, Mraheil, Stein, Imirzalioglu, Domann, et al. 2011).

Bebizonyosodott, hogy a bodza biztonságos, olcsó, eredményes és költség-hatékony influenza ellen (Kinoshita, Hayashi, Katayama, Hayashi, and Obata 2012). Érdemes lenne további vizsgálatokkal bizonyítani ezt a kezdeti sikert. A különböző anthocyanin profilt mutató anthocyanin-gazdag kivonatok (ARE) vizsgálatával deríthetjük majd ki melyik az ábrán látható szerkezetek közül a leghatékonyabb az immunrendszer támogatásában. A botanikai kivonatok köztudottan nagyon összetettek. Ugyanakkor modern műszeres vizsgálatok, mint tömeg-spektrométer, azért nagyon sok összetevőt el tudnak választani és a molekulatömegből a kémiai szerkezet azonosítható (Roschek, Fink, McMichael, Li, and Alberte 2009).

Maguk az anthocyaninok összefoglaló néven a flavonoidok közé tartoznak. Vörös, bíbor, narancs, bordó és kék színben pompázhatnak gyümölcseinkben és zöldségféléinkben, mint például a céklában és a vöröskáposztában. Anthocyaninokból akár ~200 mg-ot is elfogyaszthatunk egy nap (Kuhnau 1976). Bár egy tanulmány (Wu, Beecher, Holden, Haytowitz, Gebhardt, et al. 2006) beszámolt arról, hogy az Egyesült Államokban az anthocyanin fogyasztása mindössze 12.5 mg körüli, míg a többi flavonoidból 23 mg naponta személyenként (Hertog, Hollman, Katan, and Kromhout 1993).

Szakirodalom

Frokiaer, H., L. Henningsen, S. B. Metzdorff, G. Weiss, M. Roller, J. Flanagan, E. Fromentin, and A. Ibarra (2012) Astragalus root and elderberry fruit extracts enhance the IFN-beta stimulatory effects of Lactobacillus acidophilus in murine-derived dendritic cells. PLoS One 7: e47878.

Gonzalez-Molina, E., A. Girones-Vilaplana, P. Mena, D. A. Moreno, and C. Garcia-Viguera (2012) New beverages of lemon juice with elderberry and grape concentrates as a source of bioactive compounds. J Food Sci 77: C727-33.

Hertog, M. G., P. C. Hollman, M. B. Katan, and D. Kromhout (1993) Intake of potentially anticarcinogenic flavonoids and their determinants in adults in The Netherlands. Nutr Cancer 20: 21-9.

Jing, P., J. A. Bomser, S. J. Schwartz, J. He, B. A. Magnuson, and M. M. Giusti (2008) Structure-function relationships of anthocyanins from various anthocyanin-rich extracts on the inhibition of colon cancer cell growth. J Agric Food Chem 56: 9391-8.

Kinoshita, E., K. Hayashi, H. Katayama, T. Hayashi, and A. Obata (2012) Anti-influenza virus effects of elderberry juice and its fractions. Biosci Biotechnol Biochem 76: 1633-8.

Krawitz, C., M. A. Mraheil, M. Stein, C. Imirzalioglu, E. Domann, S. Pleschka, and T. Hain (2011) Inhibitory activity of a standardized elderberry liquid extract against clinically-relevant human respiratory bacterial pathogens and influenza A and B viruses. BMC Complement Altern Med 11: 16.

Kuhnau, J. (1976) The flavonoids. A class of semi-essential food components: their role in human nutrition. World Rev Nutr Diet 24: 117-91.

Roschek, B., Jr., R. C. Fink, M. D. McMichael, D. Li, and R. S. Alberte (2009) Elderberry flavonoids bind to and prevent H1N1 infection in vitro. Phytochemistry 70: 1255-61.

Thole, J. M., T. F. Kraft, L. A. Sueiro, Y. H. Kang, J. J. Gills, M. Cuendet, J. M. Pezzuto, D. S. Seigler, and M. A. Lila (2006) A comparative evaluation of the anticancer properties of European and American elderberry fruits. J Med Food 9: 498-504.

Wu, X., G. R. Beecher, J. M. Holden, D. B. Haytowitz, S. E. Gebhardt, and R. L. Prior (2006) Concentrations of anthocyanins in common foods in the United States and estimation of normal consumption. J Agric Food Chem 54: 4069-75.

Wu, X., G. Cao, and R. L. Prior (2002) Absorption and metabolism of anthocyanins in elderly women after consumption of elderberry or blueberry. J Nutr 132: 1865-71.

Youdim, K. A., A. Martin, and J. A. Joseph (2000) Incorporation of the elderberry anthocyanins by endothelial cells increases protection against oxidative stress. Free Radic Biol Med 29: 51-60.

Zakay-Rones, Z., E. Thom, T. Wollan, and J. Wadstein (2004) Randomized study of the efficacy and safety of oral elderberry extract in the treatment of influenza A and B virus infections. J Int Med Res 32: 132-40.